Legnagyobb állományai azokban a sekély állóvizekben alakulnak ki,
ahol már van hínárnövényzet, de még nem uralkodott el teljesen.
A mély holtágaknak csak a parti részeit lakja.
A fiatalabb kavicsbányatavakban gyakran nagyon sűrű népessége él.
Nagyobb folyókban a márnaszint, méginkább a dévérzóna hala, de nem gyakori.
Kis folyókban a domolykó- és sügérzónában egyaránt előfordulhat,
de a hegyi patakokból hiányzik.
Megtalálható.
Öreg-Duna, Mosoni-Duna, Lajta, Duna, Rábca, Répce, Rába, Marcal,
Által-ér, Ipoly, Kemence-patak, Malom-patak, Sződi-patak, gödi tőzegfejtő,
Dunavölgyi-főcsatorna, Zala, Lesence, Malom-tó (Tapolca), Sárvíz, Kapos,
Koppány, Baranya-patak, Völgységi-patak,Dráva, Mura, Kerka, Kerta, Kerca,
Cserta, Rinya, Taranyi-Rinya, Zsdála, Fekete-víz, Karasica,Kolon-tó (Izsák),
Kurjantó-tó (Fülöpszállás), Péteri-tó (Pálmonostora), Vörös-mocsár (Császártöltés),
tőzegbányatavak (Szank), Dong-éri-főcsatorna,Tisza, Túr, Öreg-Túr, Szamos, Kraszna,
Bodrog, Keleti-főcsatorna, Nyugati-főcsatorna, Sajó, Hernád, Rima, Eger-patak, Csincse,
Laskó, Zagyva, Tápió, Hajta, Bene-patak, Tarnóca, Leleszi-patak,Hármas-Körös,
Hortobágy-Berettyó, Kettős-Körös, Fekete-Körös, Fehér-Körös, Sebes-Körös,
Berettyó, Ér, Maros,Fertő, Balaton, Kis-Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó,bányatavak,
egyéb tavak, holtágak, csatornák, kisebb vízfolyások.